A montázs

Nem tudom, emlékeztek-e erre a kis képregényrészletre... 

Amikor megkérdeztem, vajon mi történt a két kép között, azt mondtátok, megölték az előtérben levő embert. De vajon ki a gyilkos?

Te, kedves olvasó! 

Ugyanis te adtad hozzá a saját fantáziádból, hogy közben megölték emberünket. Pedig a két kép között bármi más is történhetett. Például:

• Szívéhez kap a baltás gyilkos majd összerogy. Éppen lemerült a szívritmus-szabályozójának gombeleme.
• Kicsavarták a kezéből a baltát és a rémülten elfut az ellenkező irányba.
• Megjelent az előtérben levő oroszlánidomár kedvenc kan oroszlánja és üldözőbe vette a felbőszült hóhért.
• Rálépett egy elejtett húsos-tonhalas-majonézes szendvicsre, miközben a balta egy szaltót leírva a fülét leszabta.
• És így tovább...

Mi a montázs? Két beállítás, és az amit te hozzáteszel. Szergej Eizenstein filmrendező így fogalmazza meg:

1 + 1 = 3. Furcsa, mi? Kép meg kép nem két kép. Ott van plusz egy jelentés is, amit te adsz hozzá.

Háromszor fogod látni ugyanazt a képsort. Mindhárom esetben más-más filmképekkel összevágva. Nézd meg, három különböző történet alakul majd ki közben. Ez a montázs!

Montázst alkalmazunk akkor is, ha valamit nehéz lenne másképp összerakni:

• Lövés. Ember elesik. (Biztos, hogy a lövés okozta? Te kapcsoltad össze.)
• Koporsó (kistotál). Síró szemek (szuperplán). (Biztosan a megholtat siratják?  Lehet, hogy a két képet a világ két ellentétes szegletében vették fel...)

Figyeld meg a montázs alkalmazását az Indul a bakterház c. filmben!

Sanyi, a ló kóvályog. Aztán ott látjuk döglötten. Vajon tényleg megdöglött közben? Vagy a mi képzeletünk okozta a halálát a vágások között?

Mivel a következő film trükköket tartalmaz, kifejezetten montázsokra épül. Elhiszed, hogy a hajó belsejében van a kapitány és a szonár kezelője? 

Ha kíváncsi vagy, hogyan készült, nézd meg itt!